Az iskolai dolgozatok és a házi feladat szabályozá



Az iskolai dolgozatok szabályozása

 

Tanulóink joga, hogy egy tanítási napon legfeljebb két egész órás dolgozat írjanak. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy több óra anyagát foglalja magában, és húsz percnél hosszabb idő szükséges a feladatok megoldására, és amelyre a tanulók értékelést kapnak. Egy nap alsóban maximum egy, felsőben maximum két egész órás írásbeli számonkérés íratható. Ennek figyelemmel kísérése az osztályfőnök feladata, vitás kérdésekben a kisebb óraszámú tantárgynak van előnye. A tanár a dolgozat írása előtt egy héttel kihirdeti az osztálynak és beírja a haladási naplóba a szándékát, hogy kollégái is tájékozódhassanak róla.

A dolgozatok javítási ideje két tanítási hét (10 munkanap). A határidőn túl javított dolgozatok érdemjegyeit csak a tanuló jóváhagyásával lehet a naplóba beírni.

 

Az írásbeli beszámolók csoportjába kétféle beszámolót sorolunk. Az egyik csoportot az alapvető ismeretek elsajátítását, a további készség- és képességfejlesztést megalapozó ismeretek, tananyagok stb. ellenőrzését, értékelését végző beszámolók jelentik. Ezek a rövidebb lélegzetű írásbeli beszámolók részben formatív jellegűek, információval szolgálnak a tanulóknak a további tanulás intenzitásához; a tanár szempontjából pedig diagnosztikus jelleggel is bírnak, amennyiben a további tanulási folyamat tervezéséhez, szervezéséhez szolgálnak információkkal. Gyakoriságukat a szaktanár határozza meg a fentiekben meghatározottaknak megfelelően. A beszámolókra adott érdemjegyek is a tanári autonómia körébe tartoznak. Az írásbeli beszámolók másik csoportját a hosszabb terjedelmű, átfogóbb jellegű, ún. témazáró dolgozatok jelentik. Ezek egy-egy témakör végén összefoglalják a tanult ismereteket, lehetőséget adnak a témakörhöz kapcsolódó készség- és képességfejlesztés folyamatában elért szint mérésére, ill. az előbbiek kompetenciákba épülésének vizsgálatára (mérésére). Ezeknél a dolgozatoknál az összefoglaló jellegük mellett további fontos követelmény, hogy a lehetőségeknek megfelelően maximálisan törekedjenek a témával kapcsolatosan jelentkező használható tudás területén elért szint vizsgálatára. Gyakoriságukat a tananyag szerkezete határozza meg, de a szaktanár a tananyagban megjelöltnél kisebb, esetleg nagyobb témákat is megjelölhet. A témazáró dolgozatok értékelése az alábbi egységes rendszer alapján történik:

85-90% - 100%-ig jeles

70-75% - 84-89%-ig jó

50-55% - 69-74%-ig közepes

30-35% - 49-54%-ig elégséges

29-53% alatt elégtelen

A sávok közötti mozgástér a szaktanárok felelősségi körébe utaltan szabadon értelmezhető.

 

Az írásbeli beszámoltatás, számonkérés rendje, korlátai, a tudás értékelésében betöltött szerepe, súlya

Az írásbeli beszámolók a nevelési-oktatási folyamatban részben a szaktanár, részben pedig a tananyagok szerkezete, a készség- és képességfejlesztés folyamata által szabályozott rendben kerülnek alkalmazásra. A dolgozatokban szereplő feladatok számát a tanulók életkori sajátosságai határozzák meg. Annyi feladatot adunk a tanulóknak, hogy a rendelkezésükre álló idő alatt a feladatok megoldásán túl önellenőrzésre is jusson idejük.

További fontos szempont, hogy a feladatokat egy tanítási óra (45 perc) alatt meg lehessen oldani, továbbá a tanár által értékelt dolgozatokat szintén egy óra alatt ki is lehessen javíttatni a tanulókkal, legyen lehetőség a hiányosságok pótlására. Akár rövidebb terjedelmű, akár témazáró dolgozatot íratunk a tanulókkal, fontos szempont a megfelelő előkészítés. Értelmezzük a dolgozatban szereplő feladatok bizonyos körét, javaslatot teszünk arra vonatkozóan, hogy ki-ki tudásának megfelelően miféle sorrendben, módon oldja meg a feladatokat, hogyan gazdálkodjon az idővel, hellyel, stb. Mindezt természetesen az életkornak és a dolgozat fajtájának megfelelően súlyozva. A dolgozatok megíratását úgy kell megtervezni, hogy naponta lehetőleg csak egy témazáró dolgozatra és legfeljebb még egy rövidebb lélegzetű dolgozat megírására kerülhessen sor. Ezt a tervezést a haladási naplóba tett tanári bejegyzéssel végezzük. A tervben megjelöltek betartása minden tanár kötelessége. Az őszi, téli és tavaszi szüneteket követő első tanítási órán nem íratunk dolgozatot.

 

A tanulók tudásának értékelésében egyforma súllyal kell szerepelnie a fentiekben felsorolt értékelési formák, eljárások során adott érdemjegyek mindegyikének. Ezek az érdemjegyek biztosítják a tanulók és a tanárok számára is azt a lehetőséget, hogy a minősítések során a tanuló önmagához, társaihoz ill. a követelményekhez viszonyított tudását lehessen értékelni. A tanulók személyiségének fejlesztése során így tud gyermekközpontú, és minden tényezőt figyelembe vevő lenni a tudás értékelése.

 

Az ötfokozatú érdemjeggyel történő értékelés tartalma:

Jeles: Tudása megfelel a helyi tantervünkben foglalt követelményekben meghatározottaknak, melyek teljesítéséről a fentebb felsorolt módokon és formában számot ad. Önmagához és társaihoz képest is színvonalasan teljesít. Kitűnő minősítést kap a tanuló a félévi, év végi bizonyítványába, ha a félév, tanév folyamán kiemelkedő teljesítményt ér el.

Jó: Általában önállóan, olykor tanári segítséggel képes a helyi tanterv követelményeinek eleget tenni. Önmagához és társai teljesítményéhez képest igyekszik jó színvonalú munkát felmutatni.

Közepes: Tanári segítséggel képes a helyi tanterv követelményeit teljesíteni. Önmagához, társaihoz viszonyított teljesítményeiben hiányosságok tapasztalhatók.

Elégséges: Tanulmányai során csak a helyi tantervben meghatározott tantervi minimumot, a továbbhaladás legszűkebb feltételeit teljesíti. Önmagához és társaihoz képest mutatott teljesítményében sem használja ki a lehetőségeit. Minden erőfeszítésével a tantervi minimum teljesítésére futja erejéből.

Elégtelen: A fentiekben foglalt követelményeknek nem felel meg.

 

A házi feladatok szabályozása

 

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok feladásakor az alábbi elveket vesszük figyelembe:

- a feladatok mennyisége feleljen meg az életkori sajátosságoknak;

- alsó tagozaton egy óra alatt, felső tagozaton másfél óra alatt elvégezhető legyen;

- a feladáskor a tanár adjon kellő segítséget, magyarázatot a megoldáshoz;

- a tanuló önállóan meg tudja oldani a feladatot és az biztosítsa a készségek kialakításához szükséges gyakorlást;

- csak olyan feladatot adjon fel, amelyek megoldásához otthon rendelkezésre állnak megfelelő kiegészítő dokumentumok;

- alsó tagozaton, valamint 5. és 6. osztályban kiemelt házi feladatnak számítson a hangos olvasás napi rendszerességgel történő gyakorlása, mert ez alapoz meg minden további tanulási folyamatot;

- hétvégére csak annyi házi feladatot adunk, amennyi az egyik óráról a másikra szokásos;

 

- az őszi, téli és tavaszi szünetekre is csak annyi feladat adható, mint egyik óráról a másikra;

- a nyári szünetre házi feladat nem adható, legfeljebb javasolható gyakorlási célzatú feladatsor;

- célszerű viszont a kötelező és ajánlott olvasmányok nyári szünidőben történő elolvasása.

 

Budapest, 2009. december 9.

lapra.jpg

kezdolap.jpg