Iskolánkról/Névadónk



bocsregi.jpgBocskai István nevét a legnagyobb magyar uralkodók között emlegetik, noha kevés ideig volt hatalmon. 1605 februárjában lett a háromfelé szakított, a török és a német–római birodalmak közötti senki földjévé, hadak felvonulási területévé alacsonyított Magyarország és Erdély fejedelme, majd 23 hónapi uralkodás után, 1606. december 29-én meghalt. Ez a rövid idő elég volt ahhoz, hogy jó irányba fordítsa és döntően meghatározza a következő évtizedek eseményeinek alakulását.

Bocskai István (1557-1606) - erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond alatt várkapitány, a török ellenes pártvezére. Nagy szerepe volt abban, hogy Erdély szövetkezett a törökök ellen. A tizenötéves háború 1595.évi győzelmes hadjáratát vezette. De amikor tiltakozott Basta császári tábornok rémuralma ellen, Prágában 2 évet raboskodott.1602 - 1604 között birtokain visszavonultan élt. Bethlen Gábor bíztatta a Habsburgok elleni felkelésre.

A császáriak megtudták a tervét, csapatot küldtek ellene, de 1604. október 15-én Álmosdnál a felkelő hajdúk szétverték. A hajdúk élén indította meg Bocskai a szabadságharcot a Habsburg önkényuralom ellen. Rövidesen csatlakozott hozzá a köznemesek hazafias része is. 1605.februárban Erdély, áprilisban a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmévé választották. A török szövetséget kötött vele, sőt királyi koronát ajánlott fel neki, ezt azonban visszautasította.1605 végén egész Magyarország törökök által el nem foglalt területe, és Erdély Bocskai birtokában volt, a Habsburgok béketárgyalásra kényszerültek. Bocskai is békére hajlott, mert a szabadságharc eredményes folytatását a nemesek és a hajdúk fokozódó ellentéte veszélyeztette. Bocskai megvédelmezte a nemesi elnyomástól a székelyeket és a hajdúkat, győzelmeinek kivívóit. Az előbbieknek visszaadta a székely felkelés után elvesztett szabadságukat, az utóbbiaknak nemességet adott és letelepítette őket ( hajdúvárosok ). A Habsburgokkal kötött bécsi béke után hirtelen meghalt; halálát a kortársak mérgezésnek tulajdonították.

A Bocskai vezette szabadságharc az első és egyben az egyetlen magyar szabadságharc, amely győzelemmel végződött, Bocskai volt az a vezér, aki nemcsak eszményi vagy morális győzelmet aratott, hanem kézzelfogható, a társadalom nagy része számára jogokat, elismerést és szabadságot tudott kiharcolni. Nem lehet felmérni, mi lett volna a magyarságból Bocskai szabadságharca nélkül. Az egyetemes vallásszabadságért harcoló Bocskai kivívta az egész protestáns Európa tiszteletét. Ő az egyetlen magyar fejedelem, akinek Nyugat-Európában szobrot emeltek, mégpedig a reformáció központjában, Kálvin János városában, Genfben.

 

Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak… Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat.

Bocskai István politikai végrendelete 

 Móricz Eszter

lapra.jpg

kezdolap.jpg